AZ IRGALMAS TALÁLKOZÁS TAPASZTALATA, MINT HÍVATÁS
“Az út szélén ült és koldult...” az emberi lét alapvető tapasztalata és lényeges aszpektusa. Az élet peremén, útján ülünk és koldulunk. De mit akarunk kérni? Élelmet? Italt? Érzelmet? Elfogadást? Szeretetet? Életet? Mi a mi életbevágó, egzisztenciális szükségletünk?
A tömeg csitítja, probálja elhallgattatni, a társadalom képe, mely szégyeli saját szükségét és elvész a látszatban. Íme hívatásunk “Sitz im Leben”-je! Arra vagyunk hivatottak, hogy tanúságot tegyünk Jézus Krisztusba vetett hitünkről. Minden “modern” divat ellenére. Bartimeus állhatatossága, szükségben szenvedö hívö kiáltása imádsággá változik! Egész élete imává válik. És íme Jézus megáll... Ime a mi hívatásunk, hogy a mi létünk imává válljon! Készek lévén meghallgatni, (odaülni Jézus lábaihoz) és befogadni, készek vagyunk arra is, hogy “ugorjunk”, hogy megtegyük életünk “halálugrását”. Szabadok vagyunk (önmagunktól), nincs semmi veszíteni valónk. Igy Jézus gyógyíthat és elkezdheti müvét bennünk. “Mit akarsz, hogy veled cselekedjek?” Ö maga az aki meghallgat (odaül lábainkhoz), hogy befogadja szükségeinket. A meghallgatottság és befogadottság tapasztalata alapvetö a belső gyógyulás folyamatában. Felismerve saját szükségünkben a lehetőséget, a “szentségi helyet”, ahol találkozhatunk az Úrral, egy lépéssel tovább haladhatunk előre; befogadván az élet ajándékát, a visszanyert élet adományát, mint egy meggyógyult és megváltott létet. “Menj a te hited megmentett téged” – mondta Jézus. Az élet teljességét felölelő megváltás, globális szabadítás, mely az embert teljességében áthatja, visszaadván méltóságát és életörömét.
Ahhoz, hogy válaszolni tudjunk egy hallani vélt hívatásra, először alázatossá kell válnunk, hogy készek legyünk meghallgatni ( Jézus lábaihoz ülni). Elfogadván a hit ajándékát, be tudjuk fogadni magát Jézust életünkbe. Saját tapasztalatunk lévén egy gyógyító megváltásról, elkötelezett életünkkel válaszolhatunk erre a tapasztalatra. Ennek a találkozásnak az erejéből az Élő-Istennek szentelhetjük magunkat, és tanúi lehetünk az Irgalmasság Istenének, ebben az olyannyira sebzett és megváltásra szomjazó világban.
Menjetek, hagyjátok magatokat meggyógyítani és legyetek ti magatok gyógyítók, sebzettek bár, de élők!
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Sebzettek vagyunk, s élők, de gyógyítani még nem tudunk, mert nem hagytuk magunk meggyógyítani, de az irgalmas Isten szeretetében bízva elkötelezett életünkkel válaszolhatunk a meghívásra.
szt. domokos
( keresztény, 2009.02.14 19:49)