Domokosi Kitekintő

Ünneptől fénylő tekintetek találkoztak 2016-október 23-án, délután 5 órakor, a „Szépkorúak” ötödik alkalommal megszervezett ünnepségén, amelynek  helyszíne a Községi Kultúrotthon volt.

A vakáció végéhez közeledve egy emlékezetes táborban vehettem részt több mint 70 társammal együtt az Elevenek és Zsengicék néptánccsoporttal.

Tánctáborunk három napját a Gálkúti Kulcsosházakban töltöttük. Zökkenőmentesen telt három napunk felejthetetlen marad a tánccsoport minden tagjának. A sok színes program, a csodás társaság, a szállás, a jókedv, a változatosság, az oktatók, minden tökéletes volt.

Szeretettel várjuk minden nótakedvelő falustársunkat, kortól, nemtől függetlenül.

Az ember történetében fennmaradását, de fejlődését is az aktivitás és a tanulás határozza meg három alapszükségletére szerveződően. E három alapszükséglete: az önfenntartás, a fajfenntartás és a valakihez-valamihez tartozás szükséglete.

A ma embere sokszor teszi fel a kérdést: lehetséges-e öregség nélkül megöregedni, majd csendben, békén elszunnyadni.

A tavalyi év végén partnerségre kértek fel egy Magyarországon kiírt pályázat megvalósításához. A megkeresés Magyargéc községből érkezett, ez a falu 706 km-re innen, az északon lévő Nógrád megye települése, lakossága megközelítőleg 900 fő. 

A bükkfői Vadárvácska vendégházban a táborlakók feladata idén Márton Áron püspök alakjának megidézése volt egy-egy képzőművészeti alkotásban. Az anyagról, formáról mindenki maga dönthetett, de az ihletadót a szervező és segítői biztosították. „Gazdag az idei termés, jól sikerült az aratás, jók voltak az aratók” – fogalmazott Gál Mihály, a Vadárvácska-tábor szervezője a tizenegyedik művésztábor bezárását követően.

„A közösségben óriási erő van. A hívőknek nem önmagukban, otthoni egyedüllétben kell, csupán megélniük az Úrral való kapcsolatukat, hanem egymást is vállalva, egymást is erősítve, bátorítva.” (P.Ernő)